2014. január 24., péntek

Tata - Esterházi kastélykert rekonstrukciós terve

Az őszi félév során Sipos Andival közösen késztettük el kertrekonstrukciós koncepciótervünket a tatai Esterházi kastély kertjére. A feladat nehézségét a tulajdonviszonyokból származó kettősség adta: míg a kastély belső kertje a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésében van és csak részben nyitott a nyilvánosság számára, addig a külső terület önkormányzati terület és jelenleg is közparkként funkcionál.

TERVEZÉSI TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE TATA VÁROSSZÖVETÉBEN

Tata legnagyobb vonzereje a mindenütt jelen lévő, mozgó, élő víz: a tavak, patakok, csatornák, források, fürdők, vízimalmok, zsilipek, vízesések, kutak, szökőkutak, csobogók. Ez összefüggő szabályozott rendszer, olyan minőségben, amilyen legközelebb talán Selmecbánya környékén vagy Dél-Csehországban fordul elő. Ezek a vizes területek különböző funkciókat látnak el, illetve karakterük is különböző.

A nagy kiterjedésű Öreg-tó, melynek partja érintkezik a tervezési területtel, a legjelentősebb és legismertebb felszíni víz Tatán. Itt fontos szerepe van a turizmusnak, és a terület rekreációs jellegének. Az Öreg-tó Európa egyetlen olyan városi tava, melyen az őszi és téli hónapokban vadludak és más költöző madarak tízezrei találnak átmeneti menedéket, ezért a közel 250 hektáros tó, a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született nemzetközi, ún. Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik, kiemelt jelentőségű vizes élőhely. a tó jelenléte az Esterházy-kastély parkjának területén rendkívül meghatározó a tervezés és a park hangulata és látványkapcsolatok szempontjából.

A tervezési terület, a kastély és annak parkja az Öreg tó partján és a vár mellett fekszik. a tervezési terület környezete a város központjában helyezkedik el és kiemelt rekreációs térként funkcionál. A terület intézményi ellátottsága jó, a lakóépületeken kívül találunk a közelben egy szakközépiskolát, sportpályákat, kis boltokat valamint a vendéglátó egységeket is.
A távolabbról érkező látogatók a május 1. út felől gépjárművel is könnyedén megközelíthetik a kastélyt.  A gyalogos útvonalak kisvárosias karaktere kiváló felvezetőként szolgál a kastélylátogatáshoz, nem beszélve a nagy kiterjedésű zöldfelületekről, amelyek övezik.
Tata az ősidők óta lakott település. 1727-ben a tatai uradalmat, tatát és a környező falvakat Esterházy József vásárolta meg.
Az első négy Esterházy gróf életében, 1721-1811 között Tata nemcsak az uradalom igazgatási központja volt, hanem Komárom vármegye egyik legszebb, barokk stílusú épületekben gazdag mezővárosává fejlődött. Ekkor zajlott le a mocsaras területek lecsapolása is Mikoviny Sámuel tervei szerint valamint a Fellner Jakab tervezte Esterházy kastély is elkészült. A kastély  kertjét is a barokk formanyelv jellemezte. Ebből az időből maradt ránk a mai kert egyik dísze, a Szökőkútnimfa szobra, amely mára megrongálódott, restaurálásra szorul.
1790-ben a kastély kertjére Isidore Canevale készített átmeneti stílusú kerttervet, majd 1830-ban Carl Ritter elkészítette az angol kert tervét.
Az 1867-es kiegyezés után megkezdődött Tata és Tóváros nagyarányú városiasodása, kisebb gyárak (cukorgyár, bőrgyár, gőztéglagyár, pokróc-, tarisznya- és szőnyeggyár) építése. A kastélyhoz kapcsolódóan ekkor létesült a cukorgyár, amelyet a tájképi park ölelt körbe. A cukorgyárat a színház követte, amelyet hanyatlásakor le is bontanak és az épület helyén a park terjeszkedhet. Ebből az 1913-as bővülésből valók a ma is meglévő kerti elemek: a grotta és lourdes-i barlang.
 938-ban Tata és Tóváros közigazgatási egyesítése történt, aminek következtében a település később a Tata nevet vette fel. A nagyközség életében az 1945 utáni évek, bár nagy változásokat hoztak, de a fejlődés, az építkezés csak jóval később 1954-ben, indult meg, amikor Tatát várossá nyilvánították.
A kastélyban, az Esterházyak elmenekülése, 1945 után, elmegyógyintézet működött, amelynek megszűnése után a Műemlékvédelmi Igazgatóság fennhatósága alá került az épület a hátsó parkjával együtt. Az elmegyógyintézet ideje alatt a kastély hátsó kertje elszakadt a külső, tóparti résztől, egy kerítéssel élesen elkülönítették. Így a mai napig ez a két kertrész külön életet folytat, a tulajdonviszonyok és kialakításuk nagy mértékben különbözik egymástól.

VIZSGÁLATOK
A tervezési terület alapvetően két jelenleg különböző karakterű kertrészre különül. Az egyik a kastély kerítései mögött elterülő, úgyevezett belső kert, a másik pedig a közhasználatban lévő, a tóparti sétányhoz kapcsolódó külső park. A terület ilyen fajta értelmezésében annak megközelítése a kertrészeknek megfelelően különböző módokon történik.
A városból a külső park területére alapvetően három irányból érkezhetünk, ezek a belépési pontok biztosítják a területre érkezést, azonban helyzetükből és szerepükből adódóan mégsem érzékeljük ezeket a ppontokat tényleges kapuként, sokkal inkább a környező történeti területekhez kapcsolódó természetes átmenetnek, átvezető zónáknak. A tó körül futó parti sétány nagyobb egységben is egységet képvisel, melynek megbontása nem javasolt, ezért a fent említett a konkrét tervezési területet érintő „bejárati zónák” kezelése jelenleg helyénvaló.
A Kastély belső kertjének megközelítése teljesen más karakterű, hiszen a kastély épületei és a hozzá tartozó belső kert alapvetően zárt struktúrát mutat. megközelíthetősége a területhatár pontszerű, tényleges kapu szerű felnyitásaival oldható meg. Az első ábrán piros pontokkal jelöltük a potenciális bejáratok helyeit, ezek számának és szükségességének  mérlegelése a tervezés során szükésgszerű.
A belső kert és a külső park területeinek kapcsolata, a kettő között húzódó határvonal kezelése kérdéses. Mivel a két területegység tulajdonjogi szempontból is elkülönül a teljes terület egységének kialakítása nehézkes. Azonban egyfajzta kapcsolat kialakítása egyes látványtengelyek megnyitása, valamint a belső kert közösségi használatra való ideiglenes megnyitása, kultúrális programok szervezése révén megvalósítható.



A meglévő úthálózat rendszerea tervezés során átértékelendő. A második ábrán jelöltük azokat a nyomvonalakat illetve egybefüggő burkolt felületek kialakítására alkalmas területeket melyek gyalogos közlekedés szempontjából elengedhetetlenek, mindenképp megtartandóak, valamint azokat az útszakaszokat melyek nem feltétlenül indokoltak, a jelenleg nem túl átgondolt bejárati rendszerhez kapcsolódnak, a kert jövőbeni működésének átgondolását követően ezek a nyomvonalak kiiktathatóak, vagy áthelyezhetőek.
A kert műemléki jelentősségű elemei, valamint fontos pontszerű objektumai mindenképp megtartandóak, szükség esetén rastaurálandóak és egyes elemek áthelyezhetőek.
A kert egyik legnagyobb problémáját a túl sűrű növényállomány jelenti.



 KONFLIKTUSOK ÖSSZEGZÉSE
A tatai kastélykert a közterületektől erősen elhatárolódik, és ez által elszigeteltté vált. A tatai Öreg-tó körüli sétányról letérve, a kastélykapun keresztül közelíthető meg, és egyelőre nincs közvetlen kapcsolata a közparkkal.
A helyszíni bejárások során az a benyomás ért minket, hogy a kert kis mérete ellenére túlságosan felszabdalt illetve nagy az elemsűrűsége. Ennek megfelelően a terület egyik legnagyobb problémájának a léptékvesztettségét tartjuk.
Másik fontos probléma kastély funkcióváltása és az ebből adódó következmények: terület az utóbbi időben teljesen kiüresedett és ennek következtében a kert és az épületek is hanyatlásnak indultak. A fenntartás hiánya nagymértékben amortizálta a területet, a növényállomány túlburjánzott, a nagy burkolt felületek és térrészek kihasználatlanul állnak.
A harmadik fontos probléma, ami felmerült a kastélykert bejárásakor az a történetiség rejtett jelenléte. A kert állagának romlása - a felismerhetetlenségig roncsolt szobrok és építmények -, a részek közötti összefüggés és egység hiánya a „történeti hangulat” elvesztését vetítik előre. Fontosnak tartjuk ennek a folyamatnak a leállítását és visszafordítását, hogy a kert múltbeli rangját visszakaphassa.
TERVEZŐI HOZZÁLLÁS, TERVEZÉSI IRÁNYELVEK:
A tatai kastélypark tervezése során visszafogott, mérsékelt beavatkozásra törekedtünk, amely során főként a kert letisztítását tűztük célul. Úgy gondoljuk, hogy a növényállomány kezelése révén, vagyis a minőségi növekedés által, a tér egységessé és letisztulttá válik.
A tervezési hozzáállásunknak megfelelően, a jelenlegi állapotot figyelembe véve, csak szükséges átalakításokat gondoltunk, felesleges bontás nélkül. A ma is létező történeti emlékeket restaurált állapotban kívánjunk továbbra is megőrizni a kertben, ugyanakkor néhány régi elemet is szeretnénk újra megjeleníteni.
A kastély angol kertjében egy vízarchitektúrát láthatunk a korabeli ábrázolásokon. Mivel Tatát, ma a vizek városának is nevezik, ezért a város arculatához is illeszkedve, szeretnénk visszaállítani a kerti tavat az őt tápláló kis patakkal együtt.

A TERV:

ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELVEK
A tatai kastélypark rekonstrukciós tervének készítésekor az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy a jövöbeni kertfelúíjtás során a kert teljes területén jelentős minőségemelkedés fog bekövetkezni mind az egyes kerti berendezlések, burkolatok, mind pedig a terület épületállománya szintjén. Az alapvető célkitűzésünk tehát egyfajta magasabb minőség megteremtése volt. Véleményünk szerint a működő területmegújítás kulcsa a gondos és jó fenntartás, enélkül mindenféle felújítás hiábavaló.
Ennek megfelelően tervünk a jó fenntarthatóság szempontjait szem előtt atrtó alapvetően egyszerű térszerkezetet ábrázol, jelenlegi állopothoz képest nem túl sok változtatást eszközöl. Legradikálisabb beavatkozásnak az egykori vízrendszer helyreállítása számít. a növényállomány kezelésével, erős ritkításával egy jól átlátható, egyértelmű kerti teret alkottunk meg, ügyelve a fontos látványtengelyek kialakítására. Úgy gondoljuk, hogy ez a jelenleg mostoha sorsú kert már néhány visszafogott beavatkozás által is méltó környezetévé válhat a tatai esterházy kastélynak.

NÖVÉNYÁLLOMÁNY KEZELÉSE
A terület jelenlegi növényállománya túságosan sűrű, a kert megjelenését a hangsúlyok hiánya miatt egyöntetűvé és egyben átláthatatlanná teszi, a kert használata nem egyértelmű. a növényállomány jelenlegi állApota helyenként csökkenti a kert élvezeti értékét, ezért egy letisztult térszerkezetet adó, radikális átalakítás, ritkítás napjainkra esedékessé vált. A tömegesen ritkított felületek biztosítják a legjelentősebb látványtengelyek kialakulását.
A kastélypark belső területén, az épületnek teret adva, kitisztítottuk a nimfás szökőkút környezetét és létrehoztunk egy gyepes tisztást, mely a jelenlegi állapotokhoz képest kiterjesztett méretű központi sétatér egyik magját képezi. A park külső területén is végeztünk egy hasonló jellegű tisztítást a kastély szélességében a tópartig, ezzel teret és látványt teremtve az épületnek.
Fontosnak tartjuk a ma is meglévő jó minőségű és dekoratív növényállományok megőrzését. A vizsgálatokban kiemeltünk néhány értékesebb egyedet és csoportot, amelyekre különleges figyelmet szenteltünk a tervezés során. Például kert észak-keleti határán fekvő fekete fenyő csoportra a kitisztult térnek köszönhetően már a kastélyból is rálátás nyílik.
A növényállomány pótlására is szükség volt bizonyos kertrészeken. A terasz bejárhatósága érdekében egy alaposabb tisztításra illetve dekoratív (illatos, virágos cserjék) növénycsoportok telepítését javasoljuk. A kert szezonalitását növelendő évelő- és egynyári ágyak kiültetését is ajánljuk.

AZ EGYKORI VÍZRENDSZER HELYREÁLLÍTÁSA
A kastélypark történetének tanulmányozása során a legnagyobb potenciáltt a tájképi kert vízrendszerének visszaállításában láttuk. Mivel ennek helyreállítása vízügyi szempontból megoldható, ezért az egykori tó és a hozzá kapcsolódó patak medrét szeretnénk visszaállítani. A vízi elem segíti a történeti hangulat erősítésében, Tata szellemiségéhez szorosan kapcsolódik a víz jelenléte valamint az emberek közérzetét is javítja.

KÖZLEKEDÉSI FELÜLETEK HÁLÓZATA
Az úthálózat legnagyobb részét, legfontosabb közlekedési nyomvonalakat megtartottuk közel azonos nyomvonalban, azonban burkolati minőség változását mindenképp javasoljuk. a központi sétatérhez kapcsolódó körbejárható sétányt a kert keleti oldalán elhelyezkedő, ideiglenes bejárat illetve újonnan kialakított szabadtéri kiállítótér irányában egy lefüződő sétanyomvonallal bővítettük, valamint a tóhoz kapcsoldóan, a patak felett áthaladó  kisebb sétányrésszel gazdagodott a kert. nagyobb egybefüggő burkolt felületek alakultak ki az épüetekhez kapcsolódóan, egyrészt a kocsiszín épülete mellett, valamint a kastély épületszárnyai között elhelyezkedő belső udvarban. A terület bejáratait átértékeltük, az általunk már szükségtelennek minősített bejáratokat megszüntettük.

KERTRÉSZLET TERVE:


Az egykori kastélypark a tulajdonviszonyok változása miatt két részre szakadt, a nyugati terület a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében van, a keleti rész pedig a helyi önkormányzat tulajdonába került. Fontosnak tartjuk, hogy a tatai kastélypark a tulajdonviszonyi különbözőségek ellenére legalább időszakosan összenyitható legyen a két terület. Ezt segítvén a területhatáron egy kaput helyeztünk el. ehhez kapcsolódik egy kisebb fogadótér illetve egy alösvény, ami a belső kert útrendszerébe vezet be. Az új kapu által a kastély északi oldalán elhelyezett szabadtéri kiállítótér is látogatható. Az itt megvalósuló időszakos kiállítások keretében terveztük az elkülönülő kertrészek alkalmankénti összenyitását, így lehetőség nyílna a kert bemutatására egy nagyobb közönségnek.
a szabadtéri kiállítótérhez kapcsolódik a belső kert területén elhelyezkedő kiterjesztett méretű központi sétatér, mely ezentúl rendezett állapotban magasabb minőségben tölti be funkcióját és magában foglalja a visszaállított vízrendszert is.
Az ugynevezett külső park területén nem sok változás történt, a növényállomány ritkításán illetve a burkolatok felújításán túl áthelyezésre került a lovas szobor és a váza is, a terület továbbra is közparkként funkcionálna, a tóparti sétány a későbbiekben is a park értékes részét képezi.
A műemléki jelentőségű épületekbe főként turizmushoz kapcsolódó kiszolgáló, vendéglátó és kultúrális funkciók költöznének.
rendezvénytér: A kastély épületszérnyai között elhelyezkedő belső udvart egy fás burkolt térré szeretnénk átalakítani, amely különböző rendezvényeknek, szabadtéri színháznak, vetítéseknek adhat majd helyet. Mivel ez egy könnyen lezárható terület, ezért a kastélyszálló magánrendezvényeinek helyszíneként is kiváló.
a kocsiszín környzete megújult növényvilágával és burkolataival (lépcsők, járdák) kiváló térként szolgál az általunk javasolt Kocsiszín kávézóterasz kialakításához. A nagyobb burkolt felületek kisebb pódiumoknak, bárpultoknak adnak helyet, amelyek nyár esti koncertek, előadások során használhatóak. Emellett a kocsiszín épülete nem csak a kiszolgálást segítheti, hanem kellemetlenebb időjárási viszonyok esetén a vendégek a belső terében is tartózkodhatnak.

POSZTEREK:









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése